Az elmúlt hétvégén az Őrséget hó borította be. Az apró parasztházak a nyugtató csendben megállították az időt.
Gyönyörű hóesésben érkeztünk meg vasárnap Pityerszerre. A némaságban tekintélyesen álló kicsi épületek a múltról meséltek.
A népi építészet remekei gyönyörű falumúzeum formájában mutattákák meg a bájukat. A kerített ház, a kástu, a jeges tóka, valamint a kontyos ház a fehérségben is magával ragadó élményt adott.
Különleges érzéssel ajándékozott meg a hidegben a vidék látványa. A lakóházak közötti fészerben egy öreg szánkó rejtőzött. A sétánk alatt a szomszéd bozontos fekete kutyus, valamint egy bámészkodó cicus is megjelent.
A házikedvencek mellett a környéken élő kecskéket is meglátogattuk. Élénken figyelték, ahogy a fényképezőgépünk expo gombját kattogtattuk.
A Pityerszer nevét vélekedések szerint egy pityer nevű madárról kapta. A hely az ősi életmódot idézi fel napjainkban, ahol rendszeresen hagyományőrzés céljából régi mesterségeket bemutató rendezvények is látogathatók tavasztól őszig.
A terület egyik legkülönlegesebb építészeti eleme a füstösház, amely egyetlen fűthető helyiséggel rendelkezett. Rendkívül egyszerű berendezése a mindennapi élet alapfunkcióinak ellátását szolgálta.
A Pityerszer a januári havazásban némán pihent. Bár néhány érkező vendég érdeklődve kalandozott az aprócska ingatlanok között, a békesség végig uralta a környéket.
Jó kalandozást kívánok!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
