Vadregényes erdei útvonalak, apró házak, az ősz mesés árnyalatai, valamint szőlővel körbeölelt pincék várnak Káváson.
Az október lenyűgöző a maga színes titokzatosságával. A fagyos hajnalok és a hűvös esték között a délutáni napsütés kalandozásra ösztönöz rendszeresen. Bár a szüret már megtörtént, és a pincék falai elrejtik az új bor készítését, a lugasoktól bájos domboldalak gyönyörű látvánnyal vártak minket.
Az elmúlt hétvégén az indián nyár hangulata engem is barangolásra motivált. A magyar Toszkána néven is gyakran emlegetett Zalai-dombság minden évszakban rejteget meglepetéseket. A területen az egyik legapróbb, mégis egészen figyelemreméltó kicsi település Kávás, ahol a Boronaút tanösvény található.
A falut először írásos emlékek a 14. század derekán említették. Kezdetben a Kapornaki apátság része volt, majd később magántulajdonba került. A települést különböző családok adták el egymásnak, a török hódoltság azonban - úgy mesélik - elkerülte a vidéket.
A kiránduló útvonalnak választott tanösvény piros jelzéssel Kávás temetőjének közelében indul. A lépcsőkön történő sétálást követőn apró épületek tűntek elő a fák mögött. Az elegánsan felújított Tájházakat ugyan hétvégén zárva találtuk, a kíváncsi leskelődés azonban a kicsi ablakokon át hasznos volt számunkra. Feltárult egy régi világ használati tárgyakkal, és képzeletbeli sztorikkal.
A hely egészen pontosan Göcsej szélén, a Zala völgyében bújik meg. Bámulatos panorámával rendelkező zsákfalu, melyet körbejárva már-már az az érzésünk támadt, hogy időkapszulába kerültünk. Az 1970-es évek világát is időnként felidéző épületek, valamint a körülöttük található vén diófák emlékeztettek minket arra, hogy az online birodalmon kívül is van élet.
Az ősz gyönyörű árnyalatait megjelenítő erdei ösvények igazi színfoltjai voltak a kalandozásunknak. A szarvasok és az őzek nyomain jártunk, ami itt is különleges élmény volt. Bort ugyan sehol nem tudtunk kóstolni, egy-egy kóbor szőlőfürt, és egy kis szelídgesztenye azért kísérte az utunkat.
A napunk egy finom vacsorával zárult. Az elegáns tálalással felszolgált ételek nemcsak látványban, hanem ízvilágban is felülműlták a várakozásunkat. Jó élményekkel érkeztünk haza.
Jó kalandozást kívánok!
Fotók: Kóta Melinda/Az otthon szépsége