A régi parasztházak varázslatos hangulata megragadó. Magyarország gazdag a gyönyörű homlokzatú épületekben. A tornác pedig talán titokzatos meséket rejt a maga évszázados világával.
Fantasztikus, ahogy a romos állapotban lévő épületek tulajdonoscserét követően új arculattal készülnek el csodálkozást kiváltva a látogatókban.
Néhány éve – mint utólag megtudtam – Balaton környéki látogatásaim során több olyan ingatlant is sikerült lakberendezői rajongásom miatt lefotóznom, ami a nevükhöz kapcsolódik. Kis Kálmán pedig ismételten volt olyan készséges, hogy a Stúdió fényképeit rövid szakmai tájékoztatóval a rendelkezésemre bocsátotta. Tavaly nyáron egy kirándulás alkalmával én is rátaláltam erre a szépségre.
A kidolgozott fa nyílászárók és ablaktáblák, valamint a nádtető az elmúlt évszázadok békebeli hangulatát idézik a bejárat kialakításával együtt.
Az udvaron található cserépkorsókba, piros lábasokba és tálba ültetett muskátlik az egykori háziasszony munkájára és ízlésére engednek következtetni. A bejárat előtere a vaskos oszlopokkal és a szépen kialakított, deszkával fedett homlokzattal hívogató a vendégek számára, habár az udvaron található faragott pad is mesét ígér.
A belső terek hangulata magával ragadó a kidolgozott fagerendák, a jellegzetes vas ajtókkal és csempe berakásokkal díszített tüzelőberendezésekkel. Az utcai tisztaszobában bögreszemes búbos kemence, a konyhában csikótűzhely, a pajtában pedig a stúdióvezető Szűcs Endre által szabadalmaztatott többfunkciós konyhai fűtőmű épült. A konyhai fűtőműnek platnija, sütője, vízmelegítője, grillkandallója és bogrács befogadására alkalmas üstháza van. A régies kinézet kedvéért a készülék oldalába a mester által gyűjtött műemlék kályhacsempék kerültek beépítésre.
A pajta megduplázott belmagasságával, kinyitható oldalfalaival kiváló helyszínt nyújt társas összejövetelek megtartására. A tetőtérből légtérbe nyíló galériát a tervező egy kisebb zenekar működésének helyszíneként álmodta meg. A házszentelő alkalmával valódi népzenészek húzta muzsikaszó mellett a színpad is felavatásra került.
Forrás. Mérmű Építész Stúdió - Kis Kálmán