A VIDÉK BÁJA AZ OTTHON SZÉPSÉGE - BARANGOLÁS, RECEPTEK, FOTÓZÁS ÉS LAKBERENDEZÉS

A tragikus sorsú grófnő, aki orvosként akart segíteni

2021/03/19. - írta: Az otthon szépsége

hv.jpg

Az emberség minden helyzetben nagy érték. Szükség van ssegítőkre. Amikor nehéz idők járnak, egy jó szó, egy mosoly, egy érintés, a törődés vagy a segítés életeket ment meg.

Bátorság szükséges ahhoz, hogy egy barátságtalan korban kiálljunk az elveinkért és az álmainkért. Azok folyamatos megvalósításáért. A jelenlegi járványügyi helyzetben szerencsés olyan személyek életét tanulmányozni, akiknek a lelkében volt erő hátrahagyni mindent, hogy újat kezdjenek el. Az ismeretlenben.

1847-et írtak a naptárban, amikor egy elszegényedett grófi család ötödik gyermekeként Hugonnai Vilma meglátta a napvilágot. A leánynevelő intézet világát is megtapasztalt ifjú hölgy különleges módon érdeklődött a tudományok iránt. Az előítéletek azonban lesodorták őt a választott hivatása felé vezető útról. Mivel felsőoktatási intézményben nem tanulhatott, 18 éves korában férjhez ment. Nála 20 évvel idősebb házastársa azonban inkább választotta a züllött életmódot, mint a családapa szerepet. Vilma a frigyben egy kisfiúnak adott életet, akit azonban úri származása miatt elvettek tőle mondván: 'egy grófnő ne szoptasson gyermeket'. Az ifjú hölgy már korán megtapasztalta a fájdalmat, mégsem vált kegyetlen emberré. Amikor apósa megkapta a himlőt, a férfit egyedül Vilma ápolta.

Életében jelentős változott hozott, amikor 25 évesen 1872-ben megkezdte egyetemi tanulmányait Zürichben, ahol 7 év múlva évfolyamelsőként avatták orvossá. Bár Svájcban sikeres lehetett volna, honvágya lett. Hazatérése után azonban érettségire kötelezték, és minden lehetséges módon akadályozták a praktizálásban.

Hugonnai Vilma erős lelkű, határozott asszony volt, akinek önállóságát férje kifejezetten rosszul viselte. 1874-ben elváltak, és a nő folyamatos munkára kényszerült saját maga és gyermeke eltartása érdekében. Kegyetlen sorsában a nők jogaiért is harcolni kezdett. Később megismerkedett Wartha Vincével. Második házasságában egy kislánya született.

Fotó forrása: wikipedia

Mindennapjaiban rendkívüli fordulatot hozott, amikor egy királyi rendelet engedélyezte a nők egyetemen történő tanulását. Bár újra le kellett mindenből vizsgáznia, 18 év küzdelem után 50 éves korában elismerték az első magyar női orvosként. Belgyógyászként és háziorvosként kezdett dolgozni. Mindenkinek segített, akinek csak lehetett. Notesza feljegyzéseiből derült ki, hogy a legtöbb esetben gyógyító munkájáért nem kért fizetséget.

Fotó forrása: wikipedia

Vilma rendkívül jó szíve akkor sem tört meg, amikor kislányát tüdővész miatt elveszítette. A gyermek csupán 10 éves volt. 67 évesen hadisebészeti tanfolyamot is elvégzett. Az első világháború idején 1915-ben munkájáért kitüntetésben részesült.

Utolsó éveiben betegeket már csak az otthonában fogadott. 1922. március 25-én halt meg. Példája azonban ma is a kitartásra tanít. Ahogy ő fogalmazott:

"Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka.

Vigyázzunk egymásra!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://azotthonszepsege.blog.hu/api/trackback/id/tr7316270382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása