Sokan hallottunk már történeteket a verandákról. Az elmúlt század elején az úri nyaralók világában jellemzőek voltak az oszlopokkal körbeölelt szabadtéri helyiségek. A verandák a régi idők szépségét, a közösségi élet vidámságát jelenítik meg.
A veranda a vidék építkezésében is egyre inkább elterjedt. Ódon házaknál időnként még napjainkban is megpillanthatunk boltíves vagy oszlopos kialakításokat. A tornác vagy a veranda régen a jólétre utalt.
Kialakítása a népi építészetben is jellemzővé vált. Az egyszerű megoldásokat leginkább praktikus okok indokolták. Az apró parasztházaknál a dédszüleink kültéren közlekedtek a szoba és a konyha között. A házakhoz kapcsolt oszlopos kialakítás védelmet is jelentett az időjárás viszontagságaival szemben. Öregapáink itt üldögéltek a pipájuk társaságában, az asszonyok pedig bámészkodtak a padokon.
A világ, benne a divat és a szokások is rengeteget változtak. Egy dolog azonban megmaradt: kedveljük a verandákat.
A fából, kőből vagy tégla felhasználásával kialakított ingatlanrészek napjainkban modernebb formában a mediterrán lakberendezési stílusnál a legjellemzőbbek.
Az igényesen berendezett, a házhoz és a kerthez közvetlenül kapcsolódó terek minden évszakban használhatóak.
Az étkezésre is használt verandák a virágokkal nagyszerű kikapcsolódást biztosítanak egy nehéz nap után.
A fotók forrását Az otthon szépsége pinterest oldalamon pontosan megtalálod.