A Balaton-felvidék szépségét már kislányként megismertem. A többhetes nyaralások a saját faházunkban felejthetetlen emlékekkel gazdagították az életemet. A tanúhegyek között megbújó Tóti-hegyen azonban tavaly ősszel jártam először. Varázslatos a hely.
A Tóti-hegy Káptalantóti irányából is megközelíthető. A települést elhagyva kedvesen egy tábla köszöntött egy szürke marha gulya mellett.
Az úton kanyarodva hamarosan elértem a parkolót, ahol kezdődik a turistajelzéssel rendelkező útvonal a kúp alakú hegy tetejének irányába. A fogadóközönség itt is a korábban említett állatokból áll.
A puszták vadregényes hangulatát egy gémeskút is felidézte számomra az út elején a békésen legelésző a magyar szürke szarvasmarhák mellett.
A ragyogó napsütésben lent is lenyűgöző volt a kilátás a környéken található Szent György-hegyre.
A fák és a bokrok árnyékában a pirosló csipkebogyók mellett a fekete szeder is színesedett már. A lilás árnyalattal színezni képes gyümölcs fanyar zamatával rendkívül vitamindús.
A kirándulás első szakaszában érdemes megnézni az egykori kőbánya területét. A különleges módon már fákkal tarkított helyen látszanak még a bazalt régi lávafolyamának nyomai.
A turistajelzés mentén továbbhaladva a látogatókat elhagyatott pincék fogadják vadvirágos apró rétekkel és gyümölcsfákkal.
A dombos területen érdemes körülnézni, mert már az út elején csodaszép kilátást találunk a Balatonra, valamint a környéken fekvő tanúhegyekre is. Nekem sikerült életemben először egy fa árnyékában hűsölő fekete báránnyal is találkoznom.
Az erdő lugasként körbeölelő szépségében újabb épületek mellett vezet út.
A vulkanikus hegységekre jellemző bazaltorgonák is látszanak már lentről, ami felett a kilátóponton meseszép körpanoráma várja a kitartó érkezőket.
A hegycsúcs felé haladva az ösvény köves, meredek jellemzőivel első alkalommal nem volt könnyű megbarátkoznom. A vízmosta területeken a fák gyökerei, valamint a kavicsok miatt nehéz haladni a terepen.
A hegycsúcs nekem a forróságban elérhetetlennek tűnt. Valószínűleg ha tudtam volna, hogy mi vár rám, inkább lent hűsöltem volna a parkban. De minden fáradtságért kárpótolt az a meseszép látvány, amit a kilátás adott.
A kúp alakú hegy tetején különleges öröm a pihenés.
A lentről látszó bazaltorgonák fölött a zöld területeken található fák apró brokkolinak tűnnek.
A tanúhegyek között megbújó települések a Balatonnal egy meseszép világba emelik be a lelkünket.
A hegycsúcson jó érzés volt csendben üldögélni, és egy szendvics majszolása közben a pazar körpanoráma látványában gyönyörködni. Megéri!
Jó kalandozást kívánok!
Fotók: Kóta Melinda/Az otthon szépsége